“A ‘náci lelkiismeret’ nem oximoron. Bár visszatetsző lehet belegondolni, hogy a tömeggyilkosok egy olyan etika szerint cselekedtek, amely hitük szerint igazolta bűneiket, a Harmadik Birodalom korából fennmaradt történelmi adatok azt sugallják, hogy gyakran tényleg ez volt a helyzet. Az antiszemitizmus népszerűsítői és a népirtás kitervelői a legszélesebb körű filozófiai koncepciókból levezetett szigorú etikai maximák koherens rendszere szerint jártak el. ... Az ellenfelei által semmitmondónak gúnyolt, követői által inspirálónak tekintett mondatokban Hitler azt ígérte, hogy megmenti a becsület és méltóság régimódi értékeit a modern élet materializmusától, degeneráltságától és kozmopolitizmusától. ... A náci erkölcs kifejezetten rasszista és szexista elveket hirdetett egy olyan időszakban, amikor az egyenlőség eszméi már az egész nyugati világban kezdtek érvényesülni. ... Követőinek a kulturális és politikai zűrzavar miatti dühét Hitler erkölcsi felháborodássá alakította át. Az általa gyengének és femininnek gúnyolt weimari köztársaság helyett Hitler egy határozott férfias rend hajnalát ígérte." (Claudia Koonz, The Nazi Conscience, Harvard University Press, 2005.)
Eleinte nem minden korabeli érintett volt képes átlátni, milyen potenciális következményei lehetnek e szellem kiengedésének a palackból, manapság azonban már végképp teljes történelmi vakság kell ahhoz, hogy ne legyünk ezzel teljesen tisztában.
Kép: Böcsülettel munkálkodó, derék német népi (Völkisch) erkölcsű és megjelenésű férfiak.
Rémisztő, és döbbenetes ami napról napra zajlik. Az emberi ego igénye, hogy saját maga teljesebbnek hitt érzékelését azzal teremtse meg, hogy azonosul valamivel. Egy testtel, egy eszmerendszerrel, egy szereppel. Igényli hogy legyen ő, és vele szemben a másik-mások. A mások másságát aztán saját torzító szemüvegén addig nagyítja, amíg már annyira mások, hogy már nem is vehetők emberszámba. És biztonságosabb őket elpusztítani.Más és más köntösben, de mindig ugyanaz köszön vissza. Jól mutatja be az erkölcstelen erkölcsösség hamis eszméjét, a Jojo nyuszi c. film is, amit ajánlok mindenkinek aki nem látta.
Sok berlini nőnek nagyon "romantikus" lehetett a 3 K: Kinder, Küche, Kirche, annyira, mint mostanában errefelé a "szültél ma már?"