Az USA és Izrael valóban Ahmedinedzsád segítségével készült rezsimváltásra Iránban
Egy 2024-es Substack-posztom megerősítése a New York Times tegnapi cikke által
Még 2024. október elején jeleztem, hogy az USA és Izrael rezsimváltásra készül Iránban, és ennek a tervnek a része volt Ahmedinedzsád elnök budapesti látogatása is, akinek vezető szerepet szántak a műveletben. A cikkben részletesen kifejtem, miért vált Ahmedinedzsád alkalmassá az USA és Izrael szemében erre a célra, illetve figyelmeztetek arra, hogy a rezsimváltásnak ez a terve nagyon könnyen egy nem megfelelően végiggondolt csapdának bizonyulhat. A New York Times tegnapi száma arról számol be, hogy pontosan ez volt a terv, és megjegyzi, hogy Ahmedinedzsád budapesti látogatásának ez lehetett a célja. Az alábbiakban a tárgyilagosság kedvéért a Gemini Pro segítségével vetettem össze az én előrejelzésemet a New York Times említett cikkével.
Here is the translated text as requested:
A 2024. októberi Substack-poszt hipotézisei és figyelmeztetései
2024 októberének elején Buda Péter Substack-posztja egy rendkívül szokatlan geopolitikai elméletet vázolt fel Iránnal kapcsolatban, amely három fő állítást fogalmazott meg:
Tervezett vezetői szerep: A bejegyzés azt sugallta, hogy az amerikai és izraeli vezetés a volt iráni elnöknek, Mahmúd Ahmedinedzsádnak szánt kiemelt szerepet egy megszervezett rendszerváltásban.
A budapesti háttércsatorna: Azt feltételezte, hogy Ahmedinedzsád váratlan budapesti látogatásai rejtett előkészítő találkozóként szolgáltak e politikai átmenet megalapozására.
Figyelmeztetés egy csapdára: A publikáció egy határozott figyelmeztetést is megfogalmazott: ez az egész terv könnyen veszélyes csapdának vagy végzetes tévedésnek bizonyulhat, megkérdőjelezve egy ilyen kiszámíthatatlan figura és rezsim manipulálásának realitását.
A tegnapi New York Times-cikk általi igazolás
A New York Times tegnap (2026. május 19-én) megjelent cikke pontról pontra megerősíti a több mint másfél évvel korábbi Substack-poszt fő állításait, logisztikai idővonalát és pesszimista előrelátását.
1. A rendszerváltó stratégia megerősítése
A cikk igazolja azt az állítást, hogy a nyugati és izraeli hírszerzés Ahmedinedzsádot választotta egy összeomlás utáni iráni kormány vezetésére. A szöveg kifejezetten kimondja, hogy az USA és Izrael „egy konkrét és nagyon meglepő személlyel a fejükben indultak a konfliktusba: Mahmúd Ahmedinedzsáddal” (n. 3).
A NYT megerősíti, hogy ez egy Izrael által kidolgozott, a teokratikus kormány megdöntésére irányuló „többlépcsős terv” volt (n. 8), és megjegyzi, hogy magát Ahmedinedzsáddal is „konzultáltak” a műveletről (n. 4). Továbbá fizikai katonai lépéseket is tettek a terv végrehajtására: a háború első napján végrehajtott izraeli légicsapás kifejezetten arra irányult, hogy „kiszabadítsák a házi őrizetből” és hatalomra juttassák (n. 1; n. 5).
2. A budapesti előkészületek igazolása
A NYT jelentése alátámasztja a Substack-poszt magyarországi kapcsolatra vonatkozó gyanúját. Megjegyzi, hogy Ahmedinedzsád közelmúltbeli külföldi utazásai „tovább fűtötték a spekulációkat” a nyugati és izraeli hírszerzéshez fűződő kapcsolatairól (n. 26).
A cikk kiemeli a budapesti látogatások stratégiai jellegét azzal, hogy hangsúlyozza: Magyarország „szoros kapcsolatokat ápol Izraellel” (n. 27), és felhívja a figyelmet Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „közeli kapcsolatára” (n. 28). A legbeszédesebb, hogy megerősíti a szoros idővonalat: Ahmedinedzsád „alig néhány nappal azelőtt tért vissza Budapestről, hogy Izrael megkezdte volna Irán támadását” (n. 29), ami igazolja azt az állítást, hogy ezek az utak közvetlenül a művelet megindításához kapcsolódtak.
3. A „csapda” és az elszámítás megerősítése
A NYT cikke erőteljesen igazolja a Substack-poszt figyelmeztetését, miszerint a terv egy valószínűtlen hazárdjátékká válhat, amely visszafelé sülhet el, illetve maguk a tervezők esnek a saját csapdájukba. A szöveg rögzíti, hogy a terv „gyorsan félresiklott” (n. 4), és úgy jellemzi, mint egy „kockázatos tervre való fogadást... amelyet még Trump néhány tanácsadója is valószínűtlennek tartott” (n. 8).
A művelet több fronton is katasztrofális tévedésnek bizonyult:
A kiábrándult célpont: Ahelyett, hogy felszabadították volna, Ahmedinedzsád megsérült abban a légicsapásban, amely a kiszabadítását célozta, ami miatt „kiábrándult a rendszerváltó tervből”, mielőtt teljesen eltűnt volna a nyilvánosság elől (n. 5; n. 6).
Hírszerzési kudarc: A jelentés kifejezetten arra a következtetésre jut, hogy a terv „visszatekintve úgy tűnik, mélyen alábecsülte Irán ellenállóképességét, valamint az Egyesült Államok és Izrael azon képességét, hogy érvényesítsék akaratukat”, így a tervezők üres kézzel maradtak, miután teljesen elszámították a háború alakulását (n. 31).
