BREAKING: Orosz hamiszászlós művelet indult magyar érintettséggel
Orosz hamis zászlós művelet indult a napokban, amelynek keretében a magyar médiát és - nyilvánvalóan akaratukon kívül - a magyar titkosszolgálatokat is igyekeznek felhasználni. (Amennyiben a magyar szolgálatok valóban átadtak volna az alább hivatkozott információkat, Moszkva ezt nem hozta volna nyilvánosságra, hiszen ezzel azt bizonyítanák, hogy a NATO-tag Magyarország szolgálatai összejátszanak az orosz szolgálatokkal.)
A művelet legutóbbi fázisában egy közismerten orosz propaganda- és dezinformációs X-fiók azt közölte, hogy
Oroszország “információkat kapott a magyar hírszerzéstől egy lehetséges ukrán hamiszászlós támadásról Lengyelországban és Romániában.”
A poszt szerint Ukrajna “lezuhant orosz drónokat akar felszerelni robbanószerekkel, hogy aztán európai célpontokra irányítsa őket és ezért Oroszországot hibáztassa.”
A kontextushoz fontos tudni, hogy tegnap Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ugyanezeket a vádakat fogalmazta meg Telegram-posztjában de akkor még csupán magyar médiahírekre hivatkozva: “Ma több magyar médium is beszámolt arról, hogy Zelenszkij szabotázst tervez Romániában és Lengyelországban, hogy Oroszországot hibáztassa.”
Ilyen magyar médiahírek azonban nem léteznek. A bombasztikus állítást Zaharova mindössze azzal támasztotta alá, hogy az említett Telegram-posztban belinkelte a Pesti Srácok című magyar internetes portál egy cikkét, Magyar B. Tamás írását (tehát egyetlen írást). Ennek a cikknek a legvégén a szerző hivatkozás és a név említése nélkül utal egy Telegram-posztra (“ugyanakkor furcsa híreket sodor a Telegramon a szél, aminek már a fele sem tréfa”), és ez alapján számol be az ominózus “ukrán művelet” tervéről.
Vagyis az orosz külügyminisztérium szóvivője egy névtelen és hivatkozás nélküli - tehát állítólagos - Telegram-posztot megemlítő magyar újságíróra hivatkozva vádolja Ukrajnát hamiszászlós művelettel.
A folyamat további fordulataként az említett magyar újságíró a Telegram-csatornáján hivatkozik Zaharova nyilatkozatára, amelyben a szóvivő az ő cikkét említi. Zaharova Telegram-posztját aztán átvette a magyar kormánypárti sajtó, így például a Magyar Hírlap, az Origo és a Ripost is, de az orosz állami hírügynökség, a TASSZ is.
Kép: az orosz külügyi szóvivő Telegram-posztjának ominózus részlete
A folyamat az orosz dezinformációs műveletek klasszikus forgatókönyvét követi, melyeket még a szovjet időkből, a KGB gyakorlatából ismerhetünk. Az ilyen műveletek azzal kezdődnek, hogy a terjesztendő hamis információt “elültetik”. Az “elültetés” rendszerint egy beszervezett vagy baráti újságíró, vagy egy olyan médiaplatform bevonásával történik, amely esetében nem kell tartani a terjeszteni kívánt, “elültetett” információ ellenőrzésétől. Jellemzően erre valamilyen ismeretlenebb, szakmailag nem jegyzett újságírót vagy médiumot használnak, hiszen az ismertebb újságírók és médiumok kevésbé engedhetik meg maguknak ellenőrizetlen információk közlését. A megjelent információ megemlítését egy alacsonyabb rangú de viszonylag ismert politikusra vagy államigazgatási szereplőre, illetve elemzőre, kutatóra bízzák, akinek a nyilatkozatát aztán átveszi a komolyabb sajtó is. (Pontosan így zajlott annak a dezinformációs-kampánynak a lebonyolítása is, amelynek keretében a KGB azt terjesztette el, hogy az AIDS az amerikai hírszerzés műveletének keretében lett kitalálva és elterjesztve.)
Esetünkben az “elültetéshez” használt kiindulási pont vagy a Magyar B. Tamás által hivatkozott Telegram-csatorna, vagy maga Magyar B. Tamás. Biztosra vehető, hogy az orosz fél nem bízta a véletlenre azt, hogy Magyar B. megtalálja az általa hivatkozott Telegram-posztot, így vagy egyenesen a számára küldték el az információt, amire aztán ő Telegram-posztként hivatkozik, vagy pedig más módon gondoskodtak arról, hogy egy ténylegesen megjelentetett - valójában az orosz szolgálatok által készített - Telegram-poszt ne kerülje el a figyelmét, és ezáltal átkerüljön a közösségi média névtelen forrásától egy szerkesztőséggel rendelkező, “normál” médiumba. Miután ez megtörtént, az orosz külügyi szóvivő orosz nyelvű posztjában már (hamisan) többesszámban hivatkozik “több magyar médiumra”. A külügyi szóvivő posztját pedig már az eredeti magyar forrásnál eggyel fentebbi “kategóriájú” magyar média is átveszi. E médiumok jóhiszeműségét erőteljesen megkérdőjelezi, hogy nem ellenőrizték le a Zaharova posztjában hivatkozott linket, aminek eredményeképpen kiderült volna, hogy valójában egy forrás nélküli Telegram-poszt az állítás alapja.
Magyar B. Tamás tevékenysége ismeretében (cikkei a nyíltan orosz propagandát terjesztő oroszhirek.hu és Nemzeti Internetfigyelő portálokon jelennek meg), okkal feltételezhetjük, hogy megvoltak az ahhoz szükséges kapcsolatok - vagy az ő részéről vagy az orosz fél részéről, vagy pedig kölcsönösen -, hogy ennek az orosz műveletnek egyik fontos láncszeme lehessen.
Az orosz külügyi szóvivő azon állítását, miszerint ukrán szabotázsakció készül NATO-tagországokban, tehát az leplezi le, hogy milyen forrással támasztja alá állítását: egy magyar újságíró által idézett névtelen Telegram-poszttal.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen súlyos állítást nem lehet egy magyar nyelvű, gyakorlatilag ismeretlen lap és szerzőjének állítására alapozni, különösen, ha a hivatkozott szerző egy névtelen közösségi-média posztot jelenít meg a saját forrásaként. A tény, hogy az orosz szóvivő mégis fontosnak tartotta ezt az információt közölni, teljesen nyilvánvalóan egy orosz dezinformációs műveletre utal. (Figyelemreméltó, hogy a szóvivő nem a Telegramot említi forrásként, hiszen egy névtelen Telegram-fiók önmagában nem vehető tekintetbe forrásként, hanem a “magyar médiumokat,” ami így, többesszámban könnyebben elfogadható hivatkozási alapként az átlagolvasó számára. Tehát ezen a ponton is tetten érhető a források manipulációja, ami szerves része egy ilyen dezinformációs műveletnek.)
A következő kérdés az, hogy ezzel a művelettel egy NATO-tagországban tervezett orosz hamiszászlós műveletnek akar megágyazni Moszkva vagy egyszerűen az információs zavarkeltés és a magyar-ukrán viszony további rombolása a cél. Mindenesetre a magyar titkosszolgálatok információira történő hivatkozás alapján ez utóbbi egészen biztosan a célok között szerepel. Ami akkor válhat igazán súlyos üggyé, ha az előbbire, vagyis egy orosz hamiszászlós - a felelősséget az ukránokra terelő - szabotázsakcióra is sor kerül. (Ne felejtsük el, hogy ezen a háttéren hangzott el az a - magyar részről cáfolt - bejelentés az ukrán elnök részéről, miszerint állítólag magyar felderítődrón hatolt be Ukrajna területére.)
Addig is míg ez kiderül, biztosak lehetünk abban, hogy az orosz hírszerzés néhány héttel ezelőtti beavatkozása a magyar politikába nem volt véletlen, és egyértelműen jelzi azt, hogy Moszkva Magyarországot eldobható eszköznek tekinti a Nyugattal szemben vívott hibrid - és az Ukrajnával szembeni tényleges - háborújában.