A Magyar Nemzet megkérdezte a cápát, helyes dolog-e a vegetarianizmus
Interjú az orosz külügyminiszterrel a magyar kormánylapban
“Megkérdezték a cápát, helyes dolog-e a vegetarianizmus, megkérdezték a betegséget, hogy érzi magát, megkérdezték a poloskát, hogy lehetne a vérontást elkerülni?” (Karinthy Frigyes: Ki kérdezett?)
Karinthy velőtrázó sikoltásként ható írásban mutat rá arra, milyen hajmeresztően abszurd módokon próbáljuk elkerülni a valósággal való szembesülést. A kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet című lap ma például exkluzív interjút közölt Szergej Lavrovval, Oroszország külügyminiszteri pozíciót is betöltő háborúpárti aktivistájával. (Az interjút mindjárt három nyelven - a magyar mellett angolul és oroszul - is lehozták, nehogy véletlenül valaki figyelmét elkerülje az európai nyilvánossághoz juttatott orosz propaganda.) A címoldalon virító, “ironizáló” cím a következő:
“Megkérdeztük Szergej Lavrovot, mikor tervezik megtámadni Európát.”
A kormánylap ugyan már önmagában amiatt szégyellhetné magát, hogy ezzel az abszurdnak szánt címmel azt sugallja, mintha nem egy szomszédjával szemben immár három és fél éve gyilkos háborút folytató hatalom egyik vezetőjével beszélgetne, amelyről teljesen elképzelhetetlen, hogy a légynek is tudna ártani. Egy korábbi posztban már alaposabban tárgyaltuk, mennyire szándékos csúsztatás az orosz vezetés—és annak kommunikációját valamilyen különös oknál fogva lekövető—magyar miniszterelnök részéről azzal hitelteleníteni a Moszkvával szembeni elrettentés fokozására irányuló nyugati törekvéseket, hogy Oroszországnak esze ágában sincsen a NATO-t megtámadni. Az említett posztban utalás történt a neves brit think-tank, a Royal United Services Institute egy hetes rendezvényére, melyen magasrangú tisztviselők és főtisztek vitatták meg az Oroszország által jelentett katonai veszélyre való felkészülés szükséges lépéseit. A rendezvényről beszámoló szerző a következőképpen fogalmazza meg a szakértői álláspontot:
“Putyin célja Oroszország nagyhatalmi szerepének visszaállítása Európában, ezért az orosz vezető továbbra is megpróbálja leigázni a korábbi orosz gyarmatokat és megtörni a NATO-t. Ennek eléréséhez nincs szüksége Lengyelország lerohanására, ahogyan a szkeptikusok gyakran felvetik a kérdést. A NATO megtörése a NATO középpontjában álló 5. cikkely kollektív védelmi záradékának lejáratásával érhető el a legjobban. … E bizalom aláásásához elég lenne, mondjuk, Észtországot megtámadni, amire Putyin még most is képes lenne. Az európai vezetőknek, akik arról döntenek, hogyan reagáljanak, jelentős kockázatokat kellene figyelembe venniük, mielőtt megállapodnának válaszlépésről.”
És mielőtt bárki háborúpárti, túlzó nyugati propagandának bélyegezhette volna a fentebb idézett szakvéleményt, Szergej Rjabkov, Lavrov helyettese Moszkva számára “alapvető és akut” problémának nevezte a NATO keleti bővítését, összhangban a februári szaúd-arábiai orosz-amerikai tárgyalásokon szóba került követeléssel, miszerint a NATO-nak ki kellene vonulnia a kelet-európai országokból.
A magyar kormánylap tehát szándékosan ironizál olyasmin, amit egyébként senki nem állított. Ennek célja egyvalami lehet: a valós szándékokról való figyelemelterelés. És ezen a ponton jelenik meg egy fontos párhuzam, amellyel a hazai kormánylap szó szerint a moszkvai rezsim szóvivőjévé lépett elő.
Lavrov ugyanis “veszi a lapot” és a magyar propagandatermék szerzőjével összekacsintva ő is ironizálva válaszol az interjú címében szereplő kérdésre: “Talán azok, akik ezeket a kijelentéseket teszik, többet tudnak Oroszország terveiről, mint mi magunk. Legalábbis mi semmit sem tudunk az »Európa megtámadására vonatkozó terveinkről«, még kevésbé arról, hogy »megszálljuk« Európát.” Az orosz külügyminiszter - és magyar (információs)fegyverhordozói - egy dologról feledkeztek meg: ezt a “poént” egyszer már elsütötték. 2022. február 9-én Lavrov szóvivője, Marija Zaharova “abszurdnak” nevezte azokat az amerikai információkat, miszerint Oroszország támadásra készül, és főnöke mai interjújához hasonlóan a következőképpen “ironizált”: “Az amerikai újságokból halljuk, hogy meg fogjuk támadni Ukrajnát.”
És két héttel később, 2022. február 22-én Oroszország megtámadta Ukrajnát…
E baljóslatú kommunikációs párhuzam hátterén az olvasóban két kérdés merülhet fel: Oroszország tehát belátható időn belül ismét támadásra készül? Miért - tudatosan vagy ún. “hasznos idiótaként” - vesz részt a magyar kormány lapja az orosz információs (dezinformációs) harctéri előkészítésben?
Annál is inkább releváns kérdések ezek, mert Lavrov arra is utal az interjúban, hogy Oroszországnak és Magyarországnak együtt kellene működnie az ukrajnai orosz és magyar kisebbség védelmében. Lavrov ezen javaslatáról a hivatalos orosz hírügynökség külön hírként számolt be, ami az orosz információs hadviselés szabályai szerint a javaslat kiemelt jelentőségét hivatott alátámasztani. Márpedig az orosz külügyminiszter részben éppen az orosz kisebbség védelmével indokolta Ukrajna katonai invázióját.