El sem tudom mondani mennyire fontos most minden szava sokaknak Péter. Csak a minél szélesebb körű ismeret enyhítheti a félelmet mindattól az ismeretlentől, ami előtt most állunk. Akkor is, ha az aggodalom megmarad. Szívből (és agyból) köszönöm!
Annyi szornyuseg, hulyeseg es butasag van a vilagban,h annyira,de annyira felemelo,amikor az ember egy ilyen okos embert hallgathat, meg ha szornyusegekrol is kell beszelnie…Ittam minden szavat…ha nem hallottam egy szot,visszatekertem...Olyan jo lenne, ha vegre az okos emberek velemenye terjedne..Milyen mas vilag is lenne..
Biztonság, mint olyan, ezen a bolygón nem létezik. Annyi a különbség, hogy most ez többek számára vált nyilvánvalóvá (végre...). A jó (már akinek) hír viszont, hogy nehéz időkben hamar(abb) kiderül, hogy ki milyen ember (hogy ilyen egyszerűen fogalmazzak). Úgyhogy ideje magunkba nézni, és megpróbálni úgy élni, mintha már eljött volna az a világ, amelyikben szívesen élnénk. Ugyanis (nahát, nahát) ha sokan élnek így, akkor az a világ egyszercsak tényleg eljön.
Kevésbé idealistáknak pedig azt üzenem, hogy a nehéz időkben van nagy(obb) szükség a hősökre. Elnézést, hogy belekotyogtam a magasröptű társalgásba, pláne ilyen igazán nem népszerű dologgal, mint az egyéni felelősség.
Köszönöm ezt a beszélgetést is, nagyon hasznos volt. Engem leginkább az fogott meg, amit a liberalizmus "vétkéről" mondott és hogy a demokrácia és a liberalizmus nem természetes állapota az emberiségnek.
Nagyon szeretem az interjúit, a felkészültségét, holisztikus látásmódját, és nem utolsó sorban, hogy nem ijesztget feleslegesen. Köszönöm. Élmény volt ismét,ha a téma súlyos is.
Érdemes többször meghallgatni, mert számtalan rétege van. Az egyik a sok közül például, hogy kihúzták a lábunk alól a talajt. Hát ja. Kitérő: Kérivel 5-6 éve csináltak egy Rocktörténelem című sorozatot (YouTube), aminek az egyik nagy érdeme - a popzenei áttekintés mellett -, hogy átfogó képet ad az ’50-’60-’70-’80-as évek amerikai, brit, európai és kk-európai társadalmi változásokról.
Ösztönösen keressük az analógiákat, de pontos párhuzamok, ugye, soha nincsenek. És a mostani helyzetet némiképp árnyalja, hogy összezsugorodtunk. Nem kicsit. Nagyon.
Friderikusz felkészült és jól kérdez. Helyettünk kérdez.
PS Sajnálatos módon, akárhányszor hallgatjuk is meg, egyszer sem nyeri el a végén a szegénylegény a királykisasszony kezét. Ha valaki ismer olyan változatot, ahol heppiend a vége, szóljon.
Köszönjük a tájékoztatást, minden alkalommal izgatottan várom, mert segít eligazodni.
Az a kérdés megválaszolatlan számomra, hogy egy átlagember mit tehet annak érdekében, hogy javuljon a túlélési esélye... Debrecen közepén, egy férjjel és egy kamasz fiúval igen nagy a szorongás bennem, hogy pár éven belül elveszithetem őket, mehetnek katonának... szóval a kérdés az, hogyan lehet erre a kiszámíthatatlan, abszurd jövőre valahogy felkészülni?
Köszönöm. Teljesen megértem az aggodalmát, ezért elnézést kell kérnem, hogy azt mondom: konkrét választ nem szeretnék, merthogy nem tudnék adni, hiszen ez mindenki esetében egyénre szabott. Anélkül, hogy bölcselkedni akarnék, annyit tudok mondani, hogy irányelvként a "helyzettudatosság" erősítése a feladat, tudniillik annak átlátása, hogy mivel is állunk szemben és ez hogyan viszonyul a saját, egyéni életstratégiánkhoz, vagyis ahhoz, hogy egyáltalán mit akarunk kezdeni az életünkkel. Talán épp ez lehet a pozitív hozadéka ennek az egész helyzetnek: elkezdünk ezekről a kérdésekről komolyabban gondolkodni. Ez élesítheti a látásunkat ahhoz, hogy ne a pánik hatására cselekedjünk és időben felismerjük, amit meg kell lépnünk.
Köszönöm a válaszát, igen, figyelünk, tájékozódunk, sokat beszélgetünk, tudatosítjuk magunkban a helyzetet. És persze reménykedünk, és hiszünk, hogy legalább itthon hamarosan jobbra fordulnak a dolgok. A legjobbakat kívánom Önnek, üdvözlettel 🙂
BudaPéter sem lát a jövőbe, ő is elmondja, hogy csupán forgatókönyveket való fel. Ezért nincs ok pánikra, éljük az életünket mint eddig, de a fejünkben nem baj, ha ott van, hogy megnőtt a bizonytalanság. Arra pedig szerintem a mobilitás növelésével lehet reagálni a magunk kis szintjén: legyen több valutánk, ne hozzuk olyan egzisztenciális döntéseket, amelyek lekötnek minket évtizedekrek, erősítsük a nyelvtudásunkat, és a külföldi kapcsolatainkat, ha lehetséges. Szóval olyan dolgokra koncentráljunk, amelyek akkor is jól jönnek majd, ha végül nem történik semmi baj.
Szia, nem tudom lehet-e itt toled kerdezni, engem nagyon erdekelne a velemenyed arrol a hirrol, miszerint Trump a Nemetorszagban allomasozo 35.000 amerikai katonat Magyarorszagra telepitene. Kancz Csaba irt errol, de nekem egyàltalan nem passzol az aallaspontja azzal, amit te vazoltal fel az uj orosz amerikai viszonyrol.
Kedves Péter, elmentünk az Ingába, hátha tudunk Öntől kérdezni, de sajnos nem volt rá mód. Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon a választások körül már komoly gondok lehetnek és van -e esély olyan szélsőséges forgatókönyvre, mint például a hadiállapot bevezetése, vagy idegen hatalom behívása? A másik kérdésünk, hogy ha Ukrajna elesik, akkor milyen időtávban lehetséges egy újabb háború kirobbanása és az Európán belül meddig terjedhet el? Spanyolorszag mennyire biztonságos ebből a szempontból? Köszönöm
El sem tudom mondani mennyire fontos most minden szava sokaknak Péter. Csak a minél szélesebb körű ismeret enyhítheti a félelmet mindattól az ismeretlentől, ami előtt most állunk. Akkor is, ha az aggodalom megmarad. Szívből (és agyból) köszönöm!
Köszönöm a visszajelzést.
Annyi szornyuseg, hulyeseg es butasag van a vilagban,h annyira,de annyira felemelo,amikor az ember egy ilyen okos embert hallgathat, meg ha szornyusegekrol is kell beszelnie…Ittam minden szavat…ha nem hallottam egy szot,visszatekertem...Olyan jo lenne, ha vegre az okos emberek velemenye terjedne..Milyen mas vilag is lenne..
Biztonság, mint olyan, ezen a bolygón nem létezik. Annyi a különbség, hogy most ez többek számára vált nyilvánvalóvá (végre...). A jó (már akinek) hír viszont, hogy nehéz időkben hamar(abb) kiderül, hogy ki milyen ember (hogy ilyen egyszerűen fogalmazzak). Úgyhogy ideje magunkba nézni, és megpróbálni úgy élni, mintha már eljött volna az a világ, amelyikben szívesen élnénk. Ugyanis (nahát, nahát) ha sokan élnek így, akkor az a világ egyszercsak tényleg eljön.
Kevésbé idealistáknak pedig azt üzenem, hogy a nehéz időkben van nagy(obb) szükség a hősökre. Elnézést, hogy belekotyogtam a magasröptű társalgásba, pláne ilyen igazán nem népszerű dologgal, mint az egyéni felelősség.
Köszönöm ezt a beszélgetést is, nagyon hasznos volt. Engem leginkább az fogott meg, amit a liberalizmus "vétkéről" mondott és hogy a demokrácia és a liberalizmus nem természetes állapota az emberiségnek.
Nagyon szeretem az interjúit, a felkészültségét, holisztikus látásmódját, és nem utolsó sorban, hogy nem ijesztget feleslegesen. Köszönöm. Élmény volt ismét,ha a téma súlyos is.
Érdemes többször meghallgatni, mert számtalan rétege van. Az egyik a sok közül például, hogy kihúzták a lábunk alól a talajt. Hát ja. Kitérő: Kérivel 5-6 éve csináltak egy Rocktörténelem című sorozatot (YouTube), aminek az egyik nagy érdeme - a popzenei áttekintés mellett -, hogy átfogó képet ad az ’50-’60-’70-’80-as évek amerikai, brit, európai és kk-európai társadalmi változásokról.
Ösztönösen keressük az analógiákat, de pontos párhuzamok, ugye, soha nincsenek. És a mostani helyzetet némiképp árnyalja, hogy összezsugorodtunk. Nem kicsit. Nagyon.
Friderikusz felkészült és jól kérdez. Helyettünk kérdez.
PS Sajnálatos módon, akárhányszor hallgatjuk is meg, egyszer sem nyeri el a végén a szegénylegény a királykisasszony kezét. Ha valaki ismer olyan változatot, ahol heppiend a vége, szóljon.
Köszönjük a tájékoztatást, minden alkalommal izgatottan várom, mert segít eligazodni.
Az a kérdés megválaszolatlan számomra, hogy egy átlagember mit tehet annak érdekében, hogy javuljon a túlélési esélye... Debrecen közepén, egy férjjel és egy kamasz fiúval igen nagy a szorongás bennem, hogy pár éven belül elveszithetem őket, mehetnek katonának... szóval a kérdés az, hogyan lehet erre a kiszámíthatatlan, abszurd jövőre valahogy felkészülni?
Köszönöm. Teljesen megértem az aggodalmát, ezért elnézést kell kérnem, hogy azt mondom: konkrét választ nem szeretnék, merthogy nem tudnék adni, hiszen ez mindenki esetében egyénre szabott. Anélkül, hogy bölcselkedni akarnék, annyit tudok mondani, hogy irányelvként a "helyzettudatosság" erősítése a feladat, tudniillik annak átlátása, hogy mivel is állunk szemben és ez hogyan viszonyul a saját, egyéni életstratégiánkhoz, vagyis ahhoz, hogy egyáltalán mit akarunk kezdeni az életünkkel. Talán épp ez lehet a pozitív hozadéka ennek az egész helyzetnek: elkezdünk ezekről a kérdésekről komolyabban gondolkodni. Ez élesítheti a látásunkat ahhoz, hogy ne a pánik hatására cselekedjünk és időben felismerjük, amit meg kell lépnünk.
Köszönöm a válaszát, igen, figyelünk, tájékozódunk, sokat beszélgetünk, tudatosítjuk magunkban a helyzetet. És persze reménykedünk, és hiszünk, hogy legalább itthon hamarosan jobbra fordulnak a dolgok. A legjobbakat kívánom Önnek, üdvözlettel 🙂
BudaPéter sem lát a jövőbe, ő is elmondja, hogy csupán forgatókönyveket való fel. Ezért nincs ok pánikra, éljük az életünket mint eddig, de a fejünkben nem baj, ha ott van, hogy megnőtt a bizonytalanság. Arra pedig szerintem a mobilitás növelésével lehet reagálni a magunk kis szintjén: legyen több valutánk, ne hozzuk olyan egzisztenciális döntéseket, amelyek lekötnek minket évtizedekrek, erősítsük a nyelvtudásunkat, és a külföldi kapcsolatainkat, ha lehetséges. Szóval olyan dolgokra koncentráljunk, amelyek akkor is jól jönnek majd, ha végül nem történik semmi baj.
Köszönjük Péter, ismét nagyon hasznos volt!
Szia, nem tudom lehet-e itt toled kerdezni, engem nagyon erdekelne a velemenyed arrol a hirrol, miszerint Trump a Nemetorszagban allomasozo 35.000 amerikai katonat Magyarorszagra telepitene. Kancz Csaba irt errol, de nekem egyàltalan nem passzol az aallaspontja azzal, amit te vazoltal fel az uj orosz amerikai viszonyrol.
Én sem akként látom, erre majd kicsit később fogok részletesebben is reagálni.
Koszonom, kivancsian varom.
Kedves Péter, elmentünk az Ingába, hátha tudunk Öntől kérdezni, de sajnos nem volt rá mód. Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon a választások körül már komoly gondok lehetnek és van -e esély olyan szélsőséges forgatókönyvre, mint például a hadiállapot bevezetése, vagy idegen hatalom behívása? A másik kérdésünk, hogy ha Ukrajna elesik, akkor milyen időtávban lehetséges egy újabb háború kirobbanása és az Európán belül meddig terjedhet el? Spanyolorszag mennyire biztonságos ebből a szempontból? Köszönöm